A hétköznapokról és a járványról beszélgettünk egy Kínában élő magyar lovassal.
Interjú Bakaity Vajkkal
Bakaity Vajk 1998-ban, 14 éves korában kezdett lovagolni, a kiskunhalasi Határőr Dózsa Sportegyesületben. Első edzője Nagy Andrea volt. A Lovaslaktanya bezárása után Pirtón, Tuska Pál kezei között vált lovassá. Elsősorban militaryban, de vele párhuzamosan díjugratásban is versenyzett. Ifjúsági válogatottként két Európa-bajnokságon is lovagolt, 2001-ben és 2002-ben. 2001-ben a Lovastusa Ifjúsági Magyar Bajnokság bronzérmese Bajnával, 2004-ben Fiatal Lovas Magyar Bajnok Lógóssal, Melittisszel pedig a Felnőtt Magyar Bajnokság bronzérmese. 2008-ban Főiskolás Tanintézeti Bajnok Veronával, ugyanebben az évben díjugratásban Felnőtt Amatőr Magyar Bajnok szintén Verona nyergében. Mosonmagyaróvári egyetemi évei után került Kínába, azóta ott él és dolgozik. Az itthon töltött éveiben dolgozott Kisbéren és Rádiházán is.
Arról beszélgettem vele, milyen kint a lovassport helyzete, hogy telnek napjai,
illetve miként élik meg a koronavírus-járványt.
Mikor és hogyan kerültél Kínába? Mit csinálsz ott?
Első körben 2009-ben, a pekingi olimpia után egy évvel Mr. Li Wei invitált ki Kínába. Ő volt az első, aki Magyarországról exportált lovakat az ázsiai térségbe. Prutkay Zoltán javaslatára pedig szakmai segítségként engem invitált az újonnan épített istállóba. Így kerültem először kapcsolatba az akkor még gyerekcipőben járó kínai lovassporttal és a több ezer éves kínai kultúrával, valamint a kínai nyelvvel. A lovak értékesítése, valamint az akkori lovarda megszűnése és egy sérülés megszakította a pekingi életet 2011-től 2013-ig! 2013 óta folyamatosan Kínában tartózkodom. Három éve Howard Wanggal dolgozom. A fő lovardánk helyszíne Peking, de több tartományba franchise jellegű lovarda rendszert építettünk ki.
Ennyi idő után hogy állsz a kínai nyelvvel?
A külföldi élet legnagyobb nehézsége az idegen nyelv és a kifejezésekben lévő gondolkodásmód megértése és használatának elsajátítása. Kínának két nyelv autodidakta tanulását köszönhetem. Kiutazásomkor a magyar és az iskolában tanult német nyelv szerepelt az ismereteim között. Most mondhatom, hogy egész jó az angolom, és beszéd szinten a mandarinom is elég lenne egy középfokú nyelvvizsgához, de analfabéta vagyok, a kínai írás és olvasás terén még sokat kell tanulnom. Az lenne a célom, hogy négyes szintű kínai hsk vizsgát tegyek, amit Magyarországon középfokú nyelvvizsgának írnak jóvá. A tájszólásokkal, mint például Shanghai, Hangzhou, Guandong (azért ezek a példák, mert ezeket a tartományokat látogatom sűrűbben), próbálom nem összezavarni magam, inkább az írásjelekre és a hangszínek tökéletesítésére koncentrálok a mandarin nyelven belül.
Mit kell tudni a kínai lovas életről?
A sport tömegbázisa évről évre nagyobb, és színvonala magasabb. Míg például 2016-ban 907 lovarda, 2019-ben már 2160 lovarda működik országosan, és ez tartja a növekvő tendenciát. A lovasok 77%-a gyerek, tinédzser. A klubok nagyrészt a BHS tanítási szisztémát (British Equestrian Club teaching system) használják a Francia Galopp szisztéma mellett. A külföldről behozott lovak száma körülbelül 2000. Ebből, míg 2016-ban 500 nagy sportló volt, addig 2019-ben már csak 300. A pónik behozatala pedig 20%-kal növekszik, ahogy egyre fiatalabbak a klubok új lovasai. A lóexport vezető országai Hollandia és Németország.
Ahogy a klubok és a lovak, úgy a versenyek is hozzá tartoznak a lovas iparághoz. Kínában is egyre színvonalasabbak a versenyek és egyre magasabb kategóriájúk. 2019-ben a 82 regisztrált versenyből 23 volt a Longines és a FEI által jegyzett 1-2-3 csillagos verseny. A lovas fejlődést az is jól mutatja, hogy a kínaiak ugróba és militaryban is képviseltetik magukat a tokiói olimpián, de már nagyon szép eredmény volt a riói military egyéni 8. helyezése is a kínai Alex Hua Tiantől.
Milyen tanítványaid vannak? Milyen lovasokkal és lovakkal dolgozol Pekingben?
Tanítványaimnak a versenyzés iránt érdeklődő gyerekeket, fiatal lovasokat választom. Ők azok, akik a lovaglás tömegbázisát alkotják, és akik majd a jövőben az iparágat befolyásolják. Három tanítványom már szerződésben áll tartományi csapatokkal. Ami azt jelenti, hogy hosszabb távú, és egyre magasabb kategóriájú terveik, elvárásaik vannak magukkal és velünk szemben. Ők azok a lovasaim, tanítványaim, akik két lónál többel rendelkeznek és rendszeresen, majdnem hogy már ilyen fiatalon életvitelszerűen lovagolnak. Most csak a legjelentősebbeket említem, mert ők a piac húzóereje és büszkeségei, a sok más tehetséges tanítványom mellett. Lovaikat is tőlünk vásárolják, vagy a mi segítségünket kérik azok kiválasztásában. A lovakat jelenleg egy német istállóval kötött szerződésnek megfelelően Németországból importáljuk, vagy a helyi piacon találjuk.
Melyik szakágban, vagy szakágakban versenyeztek?
A legnagyobb tömegbázissal Kínában is a díjugratás rendelkezik. A versenyek is nagyobb részt ugró versenyek. Ha rangsorolni kellene a lovasbázist és versenyszervezést tekintve a szakágakat, a díjugratás, díjlovaglás, távlovaglás és military lenne a sorrend. Mi főként díjugrató versenyekre járunk, de vettem már részt egyszer kisebb díjlovas versenyen is (ahol meg is nyertem a számom), ahol a Francia Galopp programjait kellett lovagolni. Military versenyeket tudom, hogy rendeznek, és a négyévente megrendezett kínai olimpián is 6-8 csapat képviseli a tartományaikat, de sajnos még nem volt szerencsém élőben megtekinteni.
Hogy érint benneteket a koronavírus-járvány?
A koronavírus itt is megváltoztatta a napi rutint, a mi életünket is jelentősen befolyásolja. Én pont a szigorítások előtt értem vissza Pekingbe, január végén. A kéthetes otthoni karantén után a lovarda és az apartman között ingázom. A lakótelepet csak a nyakba akasztható regisztrációs kártyámmal hagyhatom el és közelíthetem meg. Úgynevezett lakcím kártyát kellett csináltatnom a rendőrségnél. Ezt a kártyát mindenkinek mindennap a nyakában kell hordania, ha elhagyja lakhelyét. A kártya egyik oldala igazolja, hogy fertőzésmentes az illető, a másik oldala pedig a személyes okmányod fénymásolata. A személyi regisztráción felül az autód is regisztrálnod kell a lakhelyedhez. A városon belül a közlekedés lehetséges és az autópályák ingyenesek, de a várost nem hagyhatod el. Amennyiben elutazol – az én esetembe Pekingből – hazaérkezésedkor kéthetes karanténra vagy köteles, most már kijelölt karanténban. Ezt a lakótelepek biztonsági őrei ellenőrzik, akik mindennap 24 órában őrzik a lakótelepek egyetlen bejáratát. Érkezéskor és távozáskor is nézik az autód regisztrációs papírját, a nyakba akasztós kártyád, a maszkot, és ha nem láttak egy napig, megnézik a telefonod, hogy elhagytad-e a várost.
Milyen az élet a lovardában ilyen körülmények mellett?
A pekingi lovardánkba is csak regisztrált tagok jöhetnek be. A lovarda kapuját lázmérés után nyitják csak ki, tehát ott is, ahogy az élelmiszer boltokban is, megy a napi ellenőrzés. Külsős, Pekingen kívüli lovardáinkat látogatni nem tudjuk, egyrészt a karantén miatt, másrészt a személyes biztonság miatt. Telefonon tartjuk a kapcsolatot az ottani lovarda vezetőkkel, tulajdonosokkal. Versenyeket már szeptemberig törölte a lovas szövetség. Reméljük, hogy ez így is marad, és nem húzódik tovább a leállás. Reménykedünk, hogy a vakcina megszületik, de szeptemberig nem várunk nagyobb változást a kínai lovas életben. Vigyázunk egymásra, kötelezően hordjuk a maszkot, most már profin kezet mosunk, és türelmesen várjuk, hogy a vírus veszítsen!
Köszönöm a beszélgetést és további sok sikert, jó egészséget kívánok!
Készítette: Bázár György, 2020. április 6.
(Vajk bemutatásához szükséges háttér-információkat köszönöm Tuska Pálnak és Vas Benőnek!)
